Elsőre egyszerű kérdésnek tűnik. Az egyik embernek barna, a másiknak kék, a harmadiknak zöld a szeme. De mitől lesz ilyen vagy olyan? Hol dől el valójában?
Azt hinnénk, hogy a szem azért ilyen-olyan színű, mert biztos valamiféle festékanyag van benne. Csakhogy a szemszín kialakulásában főként a melanin nevű pigment mennyisége, eloszlása és az számít, hogyan szóródik a fény az írisz szöveteiben.
A barna szem íriszében sok melanin található, ezért a beeső fény nagyobb részét elnyeli, és barnának látjuk. A kék szemnél jóval kevesebb a pigment. Ilyenkor a fény egy része szétszóródik az írisz szöveteiben, és ettől látjuk kéknek. Vagyis nincs benne elrejtve valamilyen kék festék: maga a fény és az írisz szerkezete hozza létre a látott színt.
A zöld szem valahol a kettő közötti pigmentáltságú. Több pigment van benne, mint a legtöbb kék szemben, de jóval kevesebb, mint egy sötétbarna íriszben. Ehhez társul a fény szóródása, és ebből alakulnak ki a zöldes árnyalatok.
Van olyan barna szem is, amelynek az íriszében nem mindenütt azonos a pigment mennyisége, ezért lehet benne barna, zöldes és aranyszínű terület egyszerre. Emiatt fénytől függően hol barnábbnak, hol zöldebbnek láthatjuk.
De ki vagy mi dönti el, milyen szemed lesz?
Leginkább a génjeid.
Régebben ezt nagyon egyszerűen tanították: a barna szem domináns, a kék recesszív. A valóság ennél jóval bonyolultabb. Nem egyetlen gén dönti el a szemszínt, hanem több gén együttese, közülük a HERC2 és az OCA2 különösen nagy szerepet játszik.
Ezért fordulhat elő az is, hogy egy gyermek szemszíne első ránézésre meglepetés a családban. A szülők szemszínéből lehet következtetni, de nem mindig számolható ki táblázatszerűen, milyen lesz a gyermeké.
Így fordulhat elő az is, hogy egy barna és egy kék szemű szülőpártól végül három, négy vagy akár öt kék szemű gyermek születik.
A haj-, bőr- és szemszín között azért látunk gyakran kapcsolatot, mert több olyan gén van, amely a szervezet pigmenttermelésére általában hat. Így aztán gyakori például a világos bőr, világos haj és világos szem együtt, de egyik sem kötelező velejárója a másiknak.
Miért változik a kisbabák szemszíne?
Sok gyermek világos szemmel születik – különösen azokban a családokban, ahol eleve világosabb a pigmentáció –, majd hónapokkal vagy akár néhány évvel később sötétebb lesz.
Ennek oka, hogy születéskor az írisz pigmentációja még nem feltétlenül érte el a végleges állapotát. Ahogy több melanin termelődik, a szem kékből vagy szürkésből zöldes, mogyoróbarna vagy barna irányba változhat. Kisgyermekkorra a szemszín általában stabilizálódik.
És felnőttként változhat?
A szemed látszólagos színe igen könnyen. Másnak tűnhet erős napsütésben, félhomályban, hathat rá az is, hogy épp milyen ruha van rajtad, milyen környezetben állsz, vagy éppen összehúzódik vagy kitágul a pupillád.
A valódi szemszín azonban felnőttkorban általában változatlan marad.
Ha valakinek az írisze mégis – mások számára is – észrevehetően megváltozik, különösen, ha csak az egyik szeme, azt nem érdemes egyszerűen a napfényre vagy az öregedésre fogni. Érdemes orvoshoz menni, mert betegségek, gyógyszerek, sérülések vagy más külső hatások következménye is lehet.
Idősebb korban ugyanakkor megjelenhet a szaruhártya szélén egy fehéres, szürkés vagy kékes gyűrű. Ez általában ártalmatlan, életkorral összefüggő jelenség, és nem a szem barna pigmentje tűnik el: a szaruhártya szélén rakódnak le zsírszerű anyagok.
Vagyis a különböző szemszínek mögött nem más-más „festékesdoboz” áll.
A pigment mennyiségéből és eloszlásából, az írisz szerkezetéből és a fény játékából jön létre az a rengeteg árnyalat, amit emberi szemszínként ismerünk. Még két ugyanolyan kék, zöld vagy barna szem sem feltétlenül ugyanolyan árnyalatú – ennyire változatosak vagyunk.
Fotó: Pixabay/VitorGarcia029
