A legnagyobb hazugság, amit a külföldi bevásárlóturizmusról elhiszel az, hogy ha átjársz néhány látványosan olcsóbb cuccért, mert megéri – te valóban jól jársz.
Nézel egy videót a TikTok-on, vagy egy reels videót, esetleg egy fotós, ömlengő posztot olvasol a Facebook-on, ahol azt hallgatod, olvasod, hogy mennyire tökéletes minden, olcsó, és nemhogy olcsó, még a minőség is jobb.
És ajánlják, hogy gondolkozz el, mert a Magyarországon gyártott termék ott olcsóbb, pedig hát… És elvárják, hogy felháborodj. Biztos erre megy ki a játék, a hasonló posztoknál ugyanis rengeteg a kommentelés. A komment pedig algoritmus növelés.
De miért van szükség erre, ha valaki tényleg csak tájékoztatni akar?
Nem lehet, hogy érdeke fűződik hozzá, hogy minél többen lássák az oldalt, minél többen olvassák, lássák a megosztásokat, köztük pedig a bújtatott csali raklámokat?
Láthatod mások akár több százezres vásárlásait, legtöbbször egyetlen bevásárlóközpontra vagy boltra koncentrálva – ez nem véletlen ám! Fotókkal a teli kocsiról, millió képben berakva a blokkot is, hogy nyugodtan tanulmányozd, mi minden fért bele. És ajánlott elgondolkodni, hogy az egész hóbelevanc hány tízezerrel lett volna drágább itthon.
„Kint feleannyi a sajt, a kávé és a mosópor!”
Még valamiféle szégyenérzeted is van, hogy te ilyen lehetőségeket nem használsz ki.
Megszületik a vágy: útra kell kelni, mert kint kolbászból van a kerítés. Nem is akármilyenből. Tök ugyanolyan, mint nálunk, csak sokkal olcsóbban hozzájutható…
Jobb esetben, ha tisztán gondolkodsz, akkor ez az érzés egy pillanatig tart csak.
De ha mégis útnak indulsz, akkor bevásárlóturizmus-alkalom után (bár eleinte még mentségeket találsz) tisztulni kezd a helyzet.
Oké, hogy ez, az, meg amaz olcsóbb. Na de vannak költségek: benzin, útdíj, keresgélés, távolság, időráfordítás, kocsikopás. És ez csak egy apróság a teljes költségből.
Ugyanis van egy sima, pszichológiai alapon működő mechanizmus, ami miatt a boltban valóban megtakarított pénzt egyfajta talált tárgynak tekinted, és jóval könnyebben költöd el.
A csapdát ugyanis a saját agyunk állítja. Ha kocsiba vágjuk magunkat, majd több tíz vagy akár száz kilométert levezetünk, teljesen más világban vagyunk, nem az általunk egyébként élt racionálisban.
Bekapcsolunk „turista üzemmódba”. Ilyenkor jön az, hogy „ha már itt vagyunk, ezt miért ne vennénk meg?”. Ami nem lenne gond akkor, ha nem pont a takarékosság jegyében furkáztál volna hosszú-hosszú kilométereket.
Ezt úgy hívják, hogy mesterséges túlvásárlás. Hogy mitől mesterséges?
Mert reklám alapján léptél. Elhitted, hogy aki és amit ajánl, az teljesen független, és csak jótéteményként ismerteti az olcsó árakat odaát. Közben meg, ha megfigyeled tudatosan a posztokat, rájöhetsz: valójában néhány üzletbe terel, és bizonyos árucikkeket emel ki. Lehetőleg olyat, amit sokan és sokat vásárolnak. Még felháborodást is kelt, hogy minél több emberhez jusson el a megosztás. Ha kint vagy, simán raksz a kocsiba az energiaitaltól kezdve a kólahalmokon át jégkrémet, csokoládét, mert miért hagynád ott, ha ennyire olcsó? Pedig azért indultál el, hogy takarékoskodj.
Persze meg lehet ezt magyarázni ideig-óráig.
Mondhatod azt, hogy erre, e nélkül a vásárlás nélkül nem telt volna. Ez igaz.
Csakhogy ha takarékoskodni akartál, akkor az azt jelenti, hogy jelen pillanatban sem olcsón, sem drágán nem telne rá. Nem igaz?
Mint ahogy azokra a kis bűnökre sem, amiket ugyanezek az oldalak ajánlanak. Egy kis pizzázás, egy kis fagyizás, vegyél grillcsirkét féláron… Jutalmazd meg magad egy jó kis ebéddel valamelyik kellemes vendéglőben.
Ha figyelmesen megnéznéd az oldalt, és nem csak egy-egy posztot olvasnál vagy néznél meg, akkor rájönnél, hogy ezek az ajánlott, teszteltnek mondott vendéglátóhelyek valójában rendszeresen szerepelnek a megosztásokban. Márpedig nyilván te is tudod, hogy tesztelni sorozatban nem szokás mondjuk hússzor… Ugye?
Ártatlan fogyasztásnak tűnnek, még akár blokkot is beraknak róla, de azt nem tudod ám, ki fizette, kinek a számlájáról ment, vagy visszacsorgott-e készpénz formájában. Gyanakodj erősen, hogy valós tesztelés-e a történet akkor is, ha a megosztás alatt a bolt vagy a tulajdonosa megjelenik, és köszönetet mond a gyönyörű szavakért.
Mert hogy minden tökéletes volt náluk, ez természetes.
Egy valós tesztelésnél egyszerűen nincs ilyen. Mint ahogy hiba nélküli ember nem létezik, a tesztelésnél sincs olyan, hogy minden oké. Az csak hazugság lehet. Ezek a megosztások arra valók, hogy a megtakarítottnak gondolt pénzt azonnal elszórd. A cikk, videó megosztója pedig bevételt szerezzen.
És ott vannak még a bolti áruk tesztelései – ezekél arra figyelj, hogy milyen környezetben fotózták.
Mert ha valaki valóban tesztel, akkor a megvásárolt árut hazaviszi, kibontja, kipróbálja, megkóstolja, megsüti, és úgy mond véleményt.
Nem pedig a boltban állva, a terméket a csomagolásában a kezében fogva, a saját pultja előtt. Szerinted?
Az van, hogy olyannak néznek, aki nem látja át a helyzetet….
Apróságok ezek, de simán lebuktatható velük a bújtatott marketing. Csak nem szabad a tömeg után menni, gondolkozz önállóan!
S ha kicsit is tudatos vásárló vagy, jobb, ha tudod, hogy minden külföldön elköltött petákkal később jön helyre a magyar gazdaság. Sajnos ez tény. Itt nem arról van szó, hogy tilos kijárni, de ne költs többet a szükségesnél, mert az kicsiben és nagyban sem jó üzlet.
Ha pedig látsz rejtett reklámokat, nyugodtan szólj az adminnak. Maximum annyi történik, hogy kitilt az oldalról, ám ennek is van pozitív oldala: biztos lehetsz benne, hogy igazad volt.
Hátrány nem ér, mert a kinti reklámújságok példányait te is bármikor olvashatod. Ráadásul nem úgy, hogy mások mondják meg neked, hogy mi a jó.
Fotó: Alexas_Fotos
