A hajnövekedés ütemét elsősorban a genetika, a hormonok és az életkor szabályozza. Emellett természetesen vannak más körülmények is, amelyek befolyásolhatják a folyamatot – például egyes betegségek, hiányállapotok vagy hormonális változások.
Mindenkinek más ütemben nő a haja. Az átlag nagyjából havi 1–1,5 centiméter, de ettől egyénileg akár jelentősebb eltérések is lehetnek.
Ebben nagyon sokat számít a genetika. Ez befolyásolja azt is, milyen vastag hajszálakat termelnek hajtüszőink, és azt is, hogy hajunk aktív növekedési szakasza meddig tart.
Ez az úgynevezett anagén fázis. Van, akinél csak néhány évig, másnál akár 6–7 évig vagy még tovább is eltarthat. Ez azért fontos, mert minél tovább marad egy hajszál növekedési szakaszban, annál hosszabbra tud megnőni. Akinek rövidebb ez az időszaka, annak hiába egészséges a haja, egyszerűen hamarabb eléri azt a hosszúságot, amely után kihullik, majd új hajszál kezd növekedni helyette.
Az életkor sem mindegy. Fiatal felnőttkorban általában aktívabban dolgoznak a hajtüszők, az évek múlásával azonban a hajszálak elvékonyodhatnak, ritkulhatnak, és a növekedés üteme is változhat.
Fontos a szervezet megfelelő tápanyagellátása is. Vasra, cinkre, D-vitaminra, B-vitaminokra és megfelelő mennyiségű fehérjére egyaránt szükség van a normális hajnövekedéshez.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy minél több vitamint szedsz, annál gyorsabban nő majd a hajad. Ha nincs hiányállapotod, a plusz adagoktól a hajtüszők nem kapcsolnak turbó fokozatba. Különösen a biotin az, amit hajvitaminként nagyon szeretnek reklámozni, miközben valódi hiánya meglehetősen ritka.
Teljesen természetes dolog, hogy hajtüszőink egy idő után már nem lesznek top-on. Ez az öregedési folyamat része. Ha elmúltál 40–50 éves, esélyes, hogy észrevetted már magadon: mintha vékonyabb lenne a hajad, esetleg több is hullik belőle, mint régen.
Nőknél és férfiaknál egyaránt szerepet játszhatnak hormonális változások. A férfiaknál a jellegzetes kopaszodás során a hormonokra érzékeny hajtüszők fokozatosan egyre vékonyabb és rövidebb hajszálakat termelnek, míg végül már alig látható haj nő belőlük.
Nőknél a teljes kopaszodás sokkal ritkább, inkább a hajszálak vékonyodása és a haj általános ritkulása jellemző.
És mi a helyzet a koffeinnel?
A koffein valóban kapcsolatba került a hajnövekedéssel.
Laboratóriumi vizsgálatokban és külsőleg alkalmazott koffeines készítményeknél találtak olyan hatásokat, amelyek kedvezhetnek a hajtüszők működésének és meghosszabbíthatják azok aktív időszakát.
Ebből azonban nem következik, hogy aki rengeteg kávét iszik, annak biztosan gyorsabban nő majd a haja. Erre nincs megfelelő bizonyíték.
Egyéni különbségek viszont vannak, méghozzá néha egészen látványosak. Van, akinek az átlagosnál jóval gyorsabban nő a haja, másnak lassabban. Ennek hátterében genetikai, hormonális és más szervezeti sajátosságok egyaránt állhatnak.
Vagyis koffeines hajápolóval lehet próbálkozni, de napi tíz kávétól senki ne várjon Rapunzel-frizurát.
Erősebb lesz, ha levágjuk?
Egy időben szokás volt a gyermekeknek rövidre, vagy akár tarra vágatni a haját, mondván: majd erősebben nő vissza.
Nem fog.
A hajszál vastagságát és a haj sűrűségét alapvetően a genetika, illetve a hajtüszők tulajdonságai határozzák meg. A kopaszra borotválás ezen semmit nem változtat.
A frissen levágott haj valóban erősebbnek, vastagabbnak tűnhet. Ennek egyszerű oka van: a hajszál természetesen elvékonyodó vége helyett vágás után tompa vég marad, ezért érdesebbnek, vaskosabbnak érezzük.
Ahogy azonban megnő, ugyanolyan minőségű haj lesz belőle, mint korábban.
Ennek oka az is, hogy maga a már kinőtt hajszál nem élő szövet. Főként keratinból áll.
Ezért a reklámokban emlegetett „haj egészsége” kicsit félrevezető megfogalmazás. A hajszálat belülről meggyógyítani nem lehet. Ápolni, védeni viszont igen.
Festéssel, erős hővel, durva fésüléssel károsíthatjuk, töredezetté és szárazzá tehetjük. Kondicionálóval, kíméletesebb hajápolással pedig csökkenthetjük ezeket a sérüléseket.
Az új haj minősége azonban alapvetően a hajtüszőnél dől el.
Kisgyermekeknél még változhatnak a dolgok. Az első évek puha, selymes babahaja később egészen más lehet, a kamaszkor felé közeledve pedig a hormonrendszer változásával a hajszálak vastagabbá, erősebbé vagy akár göndörebbé is válhatnak.
Ha szeretnéd minél tovább megőrizni hajtüszőid megfelelő működését, érdemes figyelni a normális vas-, cink-, D-vitamin-, B-vitamin- és fehérjebevitelre, valamint arra, hogy fejbőröd egészséges legyen.
A már kinőtt hajjal pedig érdemes kíméletesen bánni: óvatos fésülés, észszerű festés és hőkezelés, szükség esetén kondicionáló.
Csodát egyik sem tesz.
De sokat tehetsz azért, hogy a hajad addig és olyan minőségben nőjön, ameddig a saját adottságaid egyébként lehetővé teszik.
Fotó: Pixabay/Pexels
