Most akkor klónok, vagy egyedi csodák?
Ha ránézünk egy egypetéjű ikerpárra, az az érzésünk támadhat, hogy a természet egyszerűen megnyomta a másolás gombot. Ugyanaz az arc, ugyanaz a hajszín, sokszor még a mosolyuk vagy a mozdulataik is megszólalásig hasonlítanak egymásra. Legalábbis első ránézésre.
Pedig nincs két teljesen egyforma ember – még az egypetéjű ikrek sem azok.
Ők valóban különleges helyzetből indulnak. Egyetlen megtermékenyített petesejtből fejlődnek, amely a fejlődés nagyon korai szakaszában kettéválik. Emiatt genetikai állományuk szinte teljesen azonos. Csakhogy a „szinte” itt fontos szó.
És még ennél is fontosabb, hogy a DNS önmagában nem határoz meg mindent.
Már születéskor sem teljesen egyformák
Gondoltad volna, hogy még az ujjlenyomatuk sem teljesen egyforma? Bár hasonlíthat egymásra, de nem azonos. Kialakulásában ugyanis nemcsak a gének vesznek részt, hanem rengeteg apró „külső” hatás, melyek a magzat fejlődése közben érik a kezet és az ujjakat.
Vagyis ugyanabból a genetikai „tervrajzból” két különböző ujjlenyomat készül. És még sok minden más.
A születési súlyuk sem feltétlenül azonos. Ez főleg a méhen belüli környezettől függ: a kedvezőbb tápanyag-ellátottsággal fejlődő magzat erősebb lehet.
Aztán vannak jobb- és balkezes ikerpárok is, lehet kissé eltérő a hajszínük, vagy ellentétes irányú a forgójuk a hajban. Az ilyen jelenségekre gyakran használják a „tüköriker” elnevezést, de ez nem jelenti azt, hogy minden tulajdonságuk pont fordított lenne.
Akkor a DNS-ük mégsem egyforma?
Nem feltétlenül. Lehet teljesen azonos, de nagy eséllyel lesznek benne apró eltérések.
Amikor az eredeti embrió kettéválik, onnantól a két fejlődő szervezet sejtjei külön-külön osztódnak tovább. A sejtosztódás során pedig időnként apró másolási hibák, úgynevezett mutációk keletkeznek. Ez teljesen természetes folyamat, mindannyiunk szervezetében megtörténik.
Ha egy ilyen változás nagyon korán következik be, akkor az egyik iker sok sejtjében jelen lehet az eltérés, miközben a másikban egyáltalán nincs meg. Vagyis az egypetéjű ikrek ugyan szinte azonos genetikai csomaggal indulnak, de már fejlődésük legelején megjelenhetnek közöttük apró genetikai eltérések.
Néha ezek láthatóak is lehetnek.
Pigmentációt befolyásoló változások például hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a bőr, a haj vagy akár a szem színe ne legyen teljesen egyforma.
Ez azonban egészen más, mint amikor kétpetéjű ikreknél látunk nagyon eltérő bőr- vagy szemszínt. Abban semmi különös nincs, hisz alapjában véve ők egy időben született testvérek.
Ugyanaz a könyv, de nem ugyanazt olvassák belőle
És itt jön az egyik legérdekesebb dolog: az epigenetika. Izgalmas tudomány, mely többek között azt vizsgálja, hogyan változhat a gének működésének szabályozása a DNS sorrendjének megváltozása nélkül, és ebben milyen szerepe lehet például a környezetnek vagy az életmódnak.
A DNS-t elképzelhetjük úgy, mint egy hosszú használati utasítást. Általában ez a használati utasítás egy példányban készül, az egypetéjű ikrek esetében viszont ugyanaz a füzet két példányban.
Csakhogy nem mindegy, melyik oldalt nyitja ki a szervezet, melyik részt használja intenzívebben, és melyiket kevésbé. Ugyanaz az információ áll rendelkezésre, de nem feltétlenül ugyanúgy működik minden gén.
Születés után pedig az idő teltével bizonyos gének aktívabbá válhatnak, mások kevésbé működnek. Ebben szerepet játszhat a fejlődés, az életmód, a táplálkozás, a betegségek, a környezet és még számos más hatás. Akár még az egymástól való távolság is. Nem a kilométerek miatt, az ok inkább az eltérő szokásokban, környezetben és életmódban keresendő.
Ezért fordulhat elő például, hogy egy egypetéjű ikerpár egyik tagjánál idővel kialakul egy betegség, a másiknál pedig nem – annak ellenére, hogy genetikailag rendkívül közel állnak egymáshoz. Plusz ezek a különbségek idővel gyűlnek, és a kezdetben még kis klónoknak látszó gyerekek idővel kinézetre is egyszerűen testvérekké érnek.
És a személyiség?
Ott sincs két egyforma ember. Már nagyon korán lehetnek különbségek a temperamentumukban, később pedig a személyiségük is eltérően alakulhat. Nincs olyan, hogy mindenben azonosak, lehetnek akár egészen ellentétes természetűek is.
Vagyis az egypetéjű ikrek a legjobb példái annak, hogy a gének nem határoznak meg véglegesen mindent.
Szinte ugyanazzal a genetikai csomaggal indulnak, mégis már az anyaméhben jönnek a különbségek, az apró véletlenek, a környezet, később pedig az élmények, külső hatások, távolság… Ez mind hatással lesz egész lényükre.
A természet tehát még akkor sem készít két klónt, amikor szinte tökéletesen azonos alapanyaggal dolgozik.
Fotó: Pixabay/AdinaVoicu
