A legtöbben tudják, milyen a vércsoportjuk: A, B, AB vagy 0, és utána ott áll még egy plusz vagy mínusz jel. De hogy ez utóbbi pontosan mit jelent, azt már jóval kevesebben látják át. Közkeletűen „aranyvér”-nek hívják.
Ez az Rh-faktor. Nagyon leegyszerűsítve: ha a vörösvértestek felszínén megtalálható az úgynevezett D antigén, egy bizonyos fehérje. Ha ott van, akkor Rh-pozitívak vagyunk, ha nincs, akkor Rh-negatívak.
Ez még nem minden, az Rh-rendszer ennél sokkal bonyolultabb, mert nem egyetlen antigénből áll. És itt válik érdekessé az úgynevezett Rh-null vér. Ezeknél az embereknél nemcsak a D antigén hiányzik, hanem az Rh-rendszer valamennyi antigénje. Szóval se nem pozitív, se nem negatív.
Van azonban egy egészen különleges eset: az Rh-null vércsoport. Az ilyen ember vörösvértestjeiről nem csupán a D antigén hiányzik, hanem az Rh-rendszer valamennyi antigénje. Van, lenne belőle még 55. Ez a vércsoport nnyira ritka, hogy hatmillió emberből egy rendelkezik vele. Tehát ma Magyarországon statisztikailag 1-2 ember élhet ilyennel.
És így már kezd érthetővé válni, hogy miért hívják „aranyvérnek” ezt a „vércsoportot”
Az ilyen vér rendkívül értékes olyan betegek számára, akiknek nagyon ritka Rh-vércsoportjuk van, és a szokványos donorvér ellen ellenanyagot termelnének. Az Rh-null vörösvértesteken ugyanis nincsenek jelen azok az Rh-antigének, amelyek problémát okozhatnának.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy az Rh-null vér egyszerűen „mindenkinek adható”. Vérátömlesztésnél számos más szempontot is figyelembe kell venni.
Akkor van nagy baj, ha épp az Rh-null vércsoportú embernek lenne szüksége vérre.
Számára megfelelő donorvért találni rendkívül nehéz, hiszen olyan kevés hasonló ember él a világon. Ezért a ritka vércsoportú donorokat nemzetközi nyilvántartásokban is számon tartják, a rendelkezésre álló vérkészletekkel pedig különösen takarékosan gazdálkodnak.
Ráadásul az Rh-antigének hiánya nem csak a vérátömlesztés miatt problémás.
Az Rh-fehérjéknek szerepük van a vörösvértestek megfelelő felépítésében is. Hiányuk miatt a sejtek sérülékenyebbek lehetnek, élettartamuk megrövidülhet, és egyes Rh-null vércsoportú embereknél ezért enyhébb vagy súlyosabb krónikus vérszegénység is kialakulhat.
Vagyis az „aranyvér” elnevezés kissé csalóka. Aranyat ér annak, aki kaphatja, a gazdájának viszont tudatosan kell vele együtt élni, más lehetőség nincs.
Fotó: Pixabay/geralt




