Mi legyen egy beadványban, hogy értsék is, mit akarsz?

Nagyon fontos, hogy egy hivatalos beadvány pontos és jól felépített legyen.
Lényeges ez ahhoz is, hogy komolyan vegyenek, de legalábbis könnyebben átlássák, mit szeretnél. Nem mindegy, hogy egy jól áttekinthető papírt olvasnak, vagy egy zavaros, kusza, sok helyen hiányos szöveget.

Ahhoz, hogy megkeresésed célba érjen, néhány alapvető dologra érdemes figyelni – bármilyen módon is adod be.

Címzett: annak a hivatalnak, hatóságnak a pontos megnevezése, ahová az ügy tartozik. Ha tudod, melyik osztály vagy szervezeti egység foglalkozik vele, azt is jelezheted. Postai beküldésnél természetesen a pontos címre is szükség lesz.

Itt jegyzem meg: érdemes előre utánanézni, hogy az adott intézmény milyen módon fogad hivatalos beadványokat. Egy egyszerű e-mail ugyanis nem mindenütt számít szabályosan benyújtott beadványnak. Nem az a lényeg, hogy ingyenes vagy fizetős levelezőrendszerből küldöd, hanem az, hogy az adott ügyben elfogadják-e ezt a kapcsolattartási módot.

Küldő adatai: ha nem névtelen bejelentést teszel, lényeges a teljes neved, lakcímed, és szükség esetén azok az egyéb adatok, amelyeket az adott eljárás megkövetel. Fölöslegesen viszont ne küldj magadról több adatot, mint amennyi az ügyintézéshez szükséges.

Ha megadod az elektronikus elérhetőségedet vagy telefonszámodat, az megkönnyítheti a kapcsolatfelvételt, ha valamilyen egyszerűen tisztázható kérdés merül fel.

Fontos meghatározni a tárgyat.

Ez tulajdonképpen a problémád nagyon rövid összefoglalása, egyben lehetőleg annak megjelölése, hogy milyen beadványról van szó. Például: kérelem…, bejelentés…, panasz…, fellebbezés…

Fontos lehet, hogy már a levél legelején egyértelműen jelezd, pontosan mit akarsz a hivataltól – röviden.

Például:

Alulírott Tóth Sándor kérem a Tisztelt Hatóságot, hogy a bejelentésem elutasítását vizsgálja felül.

Ez a rész legyen rövid. Nem itt kell elmesélni az egész történetet.

Utána következik a problémád kifejtése és annak indoklása, hogy miért fordulsz a hivatalhoz.

Írd le, mi történt az ügyben, lehetőleg időrendi sorrendben, és csak a lényeges dolgokat említsd. Ha van iktatószám, ügyszám, korábbi levél vagy határozat, azt is érdemes pontosan megadni.

Lényeges, hogy leveled tárgyilagos legyen. Nem kell érzelmeket belevinni, az ügyintézőnek elsősorban azt kell látnia, mi történt, mi a probléma, és mit kérsz tőle.

Ha pontosan tudod, hogy problémád vagy annak elintézési módja milyen jogszabályt érint, természetesen megjelölheted. Egy magánembertől azonban nem várható el, hogy jogászként írja meg a beadványát. A történteket neked kell pontosan leírnod, a megfelelő jogszabály alkalmazása már a hivatal dolga is.

A végén röviden foglald össze ismét, hogy az általad leírtak alapján mit kérsz.

Ezután jöhet a dátum és – ha szükséges – az aláírás.

Elektronikus ügyintézésnél, például e-Papíron, a sorrend valamennyire megváltozhat, hiszen a rendszer egyes adatokat külön mezőkben kér, de a közlendő lényegi része ugyanaz marad.

Nagyon fontosak a mellékletek is.

Ha módod van rá, állításaidat iratokkal, fotókkal, levelezéssel, számlával vagy más dokumentummal támaszd alá. Ezek nem attól bizonyítékok, hogy mellékelted őket, de jelentősen alátámaszthatják azt, amit leírtál.

Érdemes a mellékleteket felsorolni, megszámozni és egyszerűen elnevezni őket:

  1. számla
    1. augusztus 12-i levél
  2. fénykép
  3. korábbi ….iktatószámú  határozat

Így az ügyintéző is könnyen megtalálja azt, amire a szövegben hivatkozol.

Az aláírásnál sem kell túlbonyolítani a dolgot.

Ha papíralapú beadványnál aláírás szükséges, a kinyomtatott levelet saját kezűleg írd alá. Ehhez általánosságban nem szükséges két tanú. Tanúk bizonyos okiratoknál és jognyilatkozatoknál lehetnek szükségesek, de nem minden hivatalnak küldött beadványnál.

Elektronikus benyújtásnál más a helyzet. Az e-Papír eleve hitelesített elektronikus üzenetküldő rendszer, amelybe jelenleg DÁP-pal vagy Ügyfélkapu+-szal lehet belépni. Ha pedig valamely külön dokumentumot elektronikus aláírással kell ellátni, magánszemélyként erre például a DÁP digitális aláírása használható. Az egykori AVDH-val már ne számolj.

És érdemes itt is betartani azt az okosságot, hogy a kevesebb néha több.

Ilyenkor az ember hajlamos minden információt átadni, ami valaha kapcsolatba került az üggyel. Csakhogy ez könnyen elviheti a fókuszt az alapvető problémáról, nehezítheti az ügyintézést, és a sok adat között éppen az veszhet el, ami igazán fontos.

Egy jól tagolt, átlátható, célirányos megfogalmazás ez esetben is aranyat ér.

Megosztás
Sándor F.
Sándor F.