Várkonyi Andrea szerint – nem olvasta a házassági szerződését

Ez a mondat kifejezetten érdekes leggazdagabb, s legokosabb  magyar vállalkozónk feleségének szájából. Már csak azért is, mert ha ez így lenne, akkor a riportban kürtölte volna világgá, milyen ökörséget csinált annak idején. 

Nézzük a történetet:

„Nem tudom, mert nem olvastam el” – válaszolta Várkonyi Andrea a Story magazinnak arra a kérdésre, szigorú-e a Mészáros Lőrinccel kötött házassági szerződése. Az interjúban azt is elmondta: ő kérte, hogy legyen szerződésük, amikor pedig férje közölte vele, hogy elkészült, csak azt kérdezte, hol kell aláírnia. Állítása szerint a mai napig nem tudja, mi van benne.

Csakhogy egy házassági szerződés nem így köttetik, pontos  menete van – és nem véletlenül. Hisz egyik felet sem érheti hátrány a szerződés által – ez alapján mindkét félnek pontosan kell tudnia, mit tartalmaz.

Ráadásul utólag sem lehet hivatkozni arra, hogy nem tudtam mi volt benne.

Vagyis ha később rájövök, hogy jól átráztak – konkrétan kimondhatom, hogy veszett fejsze nyele.

Romantikus történetnek kétségtelenül jól hangzik. Azt sugallja, hogy a vagyon nála egyáltalán nem számít, a férjébe vetett bizalma pedig akkora, hogy még a házassági szerződés tartalmára sem volt kíváncsi. Csakhogy ez egy vagyonjogi szerződés nem egészen úgy működik, mint amikor valaki elénk tol egy papírt, mi pedig anélkül, hogy tudnánk, mi van rajta, odafirkantjuk a nevünket. Mondjuk – tanúként, bár ennek is meg vannak a hátrányai erősen.

A Polgári Törvénykönyv szerint ilyen szerződést a házasulók vagy házastársak személyesen köthetnek, és az csak akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják.

Ha ügyvéd készítette és ellenjegyezte, valóban nincs olyan általános szabály, hogy minden egyes sort kötelező hangosan felolvassanak. Az ellenjegyzés azonban nem egyszerű aláírás-hitelesítés. Az ügyvéd ezzel többek között azt tanúsítja, hogy a felek kijelentették: az okiratban foglaltakkal mindenben egyetértenek. Az ügyvédnek emellett a jogi kockázatokról is tájékoztatnia kell az ügyfelét, ügyfeleit. Szóval elég nehézkes a történetben, hogyha arról beszél, hogy lényegében semmiről nem tudott.

Egy  közjegyzői készült szerződésnél, még szigorúbb a helyzet.

A közjegyzőnek meg kell győződnie a fél valódi szándékáról, tájékoztatnia kell a jogügylet lényegéről és annak következményeiről, fel kell olvasnia az okiratot, majd arról is meg kell győződnie, hogy annak tartalma megfelel a fél akaratának.

Ha szó szerint vesszük a véleményét a milliárdos feleségnek, aki magát nem tartja NER-feleségnek – akkor azt úgy kéne értelmezni, hogy egy olyan okiratot írt alá tartalmának ismerete nélkül, ami a vagyonok elosztásáról rendelkezik. Hogy győződhet meg bárki arról, hogy megfelel-e a felek akaratának az irat tartalma, ha az egyik érintett fél nem is szembesült még annak lényegi részével – állítása szerint?

S ha tényleg így lenne, akkor a házassági szerződést minek kötötte? –  mert ki az a hülye, aki olyan papírt ír alá, amiről nem tudja mit tartalmaz, és súlyos milliárdok függnek tőle?

Vagy  tudta –  hogy ezzel az okirattal igazából ő csak jól járhat, rosszul biztos nem.

Fotó: Pixabay/knuckles_echidna

Megosztás
Sándor F.
Sándor F.