Esélyes, hogy megtörtént már veled, vagy hozzátartozóddal, hogy olyan olyan problémával szembesültél, amikor az nem csak számodra látszott megoldhatatlannak, hanem egész környezetednek, szinte az egész társadalomnak.
Itt most ne egyéni sérelemre gondolj.
Olyasmire inkább, ahol a te gondod a másoké is egyben.
Mondjuk környezetedben azt tapasztalod, hogy a bicikliutat módszeresen az úttesten, a parkoló és közlekedő autók között jelölik ki, ami szerinted kifejezetten balesetveszélyes.
Mivel ez a probléma nem csak téged érint, hanem minden olyan bicikliúton közlekedőt, akinek így jelölték ki a biciklisávját, ezzel veszélybe hozva őt – ezzel a problémával kapcsolatban kapcsolatban kifejezetten indokolt az e fajta vélemény nyilvánítás, mely vizsgálatra kötelez.
Tehát:
Közérdekű bejelentést akkor tehetünk, ha olyan problémára, visszásságra vagy szabálytalanságra szeretnénk felhívni egy hatóság vagy más illetékes szerv figyelmét, amelynek megszüntetése nemcsak a saját érdekünket, hanem egy nagyobb közösség vagy akár az egész társadalom érdekét szolgálja.
Nem ugyanaz, mint egy egyszerű panasz.
Ha például valaki azt kifogásolja, hogy vele szemben egy hivatal hibásan járt el, az jellemzően panasz. Ha véleményed szerint a közterületfelügyelő valódi ok nélkül büntetett, akkor is panaszt tehetsz.
Ha viszont olyan problémát tudatosít, amely másokat is érinthet, közpénzzel, adományokkal, hatósági működéssel vagy más közérdekű kérdéssel kapcsolatos, már közérdekű bejelentésről lehet szó.
A bejelentést az illetékes szervnél közvetlenül is meg lehet tenni az általuk nyilvánosságra hozott módokon. De létezik az alapvető jogok biztosa által működtetett védett elektronikus rendszer is.
Utóbbinál a bejelentő kérheti, hogy személyes adatai kizárólag az ombudsman és hivatala számára legyenek hozzáférhetők; ilyenkor az illetékes szervhez már olyan kivonat kerül, amelyből a bejelentő nem azonosítható. Az eljárás elején egy kódot kapsz, és ebből senki nem azonosíthat. Ezzel kiszűrhetők az emberi, vagy informatikai hibák.
De egy átlagos hatóságnál, hivatalnál is védett lehetsz. A törvény külön védi a bejelentő személyes adatait is. Ezeket főszabály szerint csak annak a szervnek lehet továbbítani, amely a bejelentés alapján indult eljárás lefolytatására jogosult, és a bejelentett személy számára a bejelentő adatai nem tehetők hozzáférhetővé.
A közérdekű bejelentés miatt a bejelentőt érő hátrányos intézkedés jogellenes. Ha mégis megtörténik, jogorvoslat járhat.
Ahhoz viszont, hogy a hivatal biztonsággal intézkedjék szükséges, hogy te megadd az adataidat, és ne burkolózz teljes névtelenségbe. Egyszerűen nyilatkoznod kell róla, hogy engeded adataid belső körben használatát, de harmadik személynek nem kiadható.
Papíron tehát erős védelem veszi körül a közérdekű bejelentőt.
A kérdés inkább az, hogy mi történik ezzel a védelemmel akkor, amikor az ügy továbbkerül egyik hatóságtól a másikhoz, és a bejelentőből egyszer csak tanú, ügyfél vagy más eljárási szereplő lesz. Amely eseményre, változásra nem biztos, hogy külön felhívják a figyelmed.
És ez már egy külön történet.




