Mióta a világ világ – az emberek próbálják kitalálni, megjósolni ők, vagy szeretteik meddig fognak élni, mikor jön el a búcsú órája, érkezik a kaszás.
Már akár a terhesség alatti történésekből is következtetést vontak le.
Például ha egy állapotos nőnek dagadt a lába, akkor úgy vették: a gyermek rövid életű lesz. Nem volt jó jel az sem, ha az újszülött nevetett, vagy a keresztvíz alatt elkezdett sírni.Aztán ha a baba hason fekve elaludt, vagy fürösztés közben az is intő jel lehetett.
Csóválták a fejüket az emberek akkor is, amikor egy gyermek foggal született. Ha felülről nőtt az első fog, vagy netán szemfog nőtt először, az sem volt jó ómen, ha hosszú hajú volt a baba születéskor, esetleg bajusza is volt, füle pirosodott.
Ha valaki pénteken elvágta az ujját – az is rosszat jelentett.
Amennyiben álmában temetőben is járt, netán gödrög ásott, vagy megjelent halott rokona és adott neki valamit, fésülködött, ha asszony létére álmában lánynak látta magát az illető, vagy disznóval álmodott, az mind halálesetet jelentett a családban.
Felnőtt korban, házasságkötés után első éjszaka megfigyelték, hogy ki aludt el először. Ez azért volt fontos, mert úgy gondolták – ő fog hamarabb az árnyékvilágba távozni. Figyelni kellett, senki se közlekedjék a szárító kötés alatt, ha mégis megtörtént, vissza is kellett lépnie. Ha ezt nem tette meg, akkor a ház lakói gyász elé néznek.
Ha a lány csak asszonykorában készítette el a nyüstöt – ez azt jelentette, hogy először a férje hal meg.
A kenyérsütés fontos teendő egy család életében, ezért sok jelentéssel is bírt.
Ha kikelt a tészta a szakajtóból, ha megrepedt a kenyér a kemencében, főleg netán kereszt alakú lett a repedés, vagy levált a héja is, úgy gondolták, valaki meg fog halni.
Aztán ha egy ifiasszony fésülködés közben figyelmetlenül kihagyott egy fürtöt a fonatból, biztos lehetett, hogy meghal valakije.
Régen úgy képzelték, hogyha ketten egyszerre mondanak valamit, akkor nagy eséllyel haláluk is egy időben történik. Máshol ez kifejezett szerencsét jelentett.
Ha a halott szeme felpattant, akkor még várt valakit maga után.
Ha a feje félrecsuklott, akkor az abban az irányban lakó szomszédnál következett be rövidesen halál.
Ha egy idős halottnak fiatal arca lett, azt úgy vették – ifjú halott lesz a háznál legközelebb. Ha fordítva, akkor idős.
Ha a kutya, vagy macska furán viselkedett, az is bajt jelentett.
Ha a baromfi a ház tetejére felment, vagy a tyúk olyan tojást tojt, aminek nincs sárgája, netán a kakas ebédidő alatt (főleg karácsonykor) kukorékol – biztosra vették, hogy rövidesen gyász ül a házra.
Azt a hiedelmet pedig szinte mindenki ismeri, hogyha a szú rágja a bútorokat, vagy eltörik, elreccsen hirtelen valami, kinyílik valaki után az ajtó, ha behorpad a kemence, ha megáll az óra, vagy nem áll meg, de pont harangozáskor üt, esetleg ha a tányérok összezördülnek – ez mind a közelgő halál jele.
Az elhomályosuló gyertyaláng a beteg mellett valójában élete lángját jelképezte. Minél gyengébben égett, annál biztosabbak voltak benne, hogy rövidesen búcsúzni kell.
Ennek az utóbbi nézetnek egyszerű magyarázata volt, halálos beteg mellett hosszan égett a világ, nem csoda ha a gyertya teljesen leégett.
A többi hitet nézve szerencse, hogy ezek a jóslatok a legritkább esetben váltak be.
