Minden rendszerben van hiba, előfordulhat, hogy egy-egy ügyintézés nem úgy vagy arra halad, ahogy kellene.
Olyan is megeshet, hogy igazából elakad, és a tanútól – aki sokszor a bejelentő is egyben – várják a megváltást. Vagy esetleg az ügy lezárását…
Ha úgy érzed, hogy te mindent megtettél azért, hogy a lehető legtisztábban értésükre add a problémát és annak mélységét, akkor több lehetőséged is van. Természetesen ezek a lépések függenek az ügy súlyától, attól, hogy az eljárás épp milyen szakaszban van, és attól is, hogy te milyen minőségben szerepelsz benne.
Nem mindegy ugyanis, hogy feljelentő, sértett, tanú vagy egyéb érdekelt vagy. Ugyanabban az ügyben sem feltétlenül ugyanazok a jogaid.
Most elsősorban azt nézzük meg, mit tehetsz egy folyamatban lévő rendőrségi nyomozásnál.
Ha azt érzed, látod, hogy bejelentésedet nem veszik komolyan, esetleg mulasztás történt, netán részrehajlást vagy elfogultságot érzékelsz, nem kell feltétlenül legyinteni és arrébb vonulni.
A rendszerben vannak ellenőrzési és jogorvoslati lehetőségek.
Panaszt tehetsz egy határozat ellen.
Ha a nyomozó hatóság olyan határozatot közöl veled, amely ellen a törvény szerint panaszra jogosult vagy, azt főszabály szerint a közléstől számított 8 napon belül teheted meg. A panaszt annál a szervnél kell beadni, amely a határozatot meghozta.
Ők először maguk is megvizsgálják. Ha igazat adnak neked, módosíthatják vagy hatályon kívül helyezhetik saját döntésüket. Ha nem, akkor rendőrségi határozat esetén továbbküldik az ügyészséghez, és az ügyészség bírálja el a panaszt. Feljelentőként viszont önmagában nem minden határozat ellen jár panaszjog, ezért mindig érdemes elolvasni a határozat végén található jogorvoslati tájékoztatást.
Kifogással is élhetsz az eljárás elhúzódása miatt.
Vannak ügyek, amik úgy néznek ki, mint az állóvíz. Már rég beadtad, bizonyítékokat is csatoltál, a te nézőpontodból teljesen átlátható az ügy, egyszerűen akarat kérdése lenne a dolog, és mégsem történik semmi. Mindenki éli a világát, mintha mi sem történt volna.
Csakhogy attól, hogy neked úgy tűnik, hónapok óta semmi nem történik, még nem automatikusan áll fenn az eljárás elhúzódása miatti kifogás lehetősége.
Ehhez az kell, hogy valamely törvényben meghatározott határidő eredménytelenül teljen el, vagy egy eljárási cselekményre kitűzött határidő járjon le intézkedés nélkül. Ha nincs külön határidő, a büntetőeljárási törvény általánosságban legfeljebb egy hónapot ad a szükséges intézkedés megtételére.
A kifogást az eljáró hatóságnál kell beadni. Ha ők is megalapozottnak látják, intézkedhetnek. Ha nem, nyomozó hatóság esetén az ügyészséghez kerül, és ha az ügyészség helyt ad neki, határidő kitűzésével felhívhatja a rendőrséget a szükséges intézkedés megtételére.
Az ügyészség felé közvetlenül is jelezheted, ha törvényességi problémát látsz.
Leírhatod azokat a tényeket, amelyek miatt úgy gondolod, hogy a nyomozás során valami nincs rendben. Jelezheted, hogy a hatósággal együttműködtél, az általad ismert tényeket és bizonyítékokat átadtad, mégsem érzékelsz valódi előrelépést, illetve pontosan megjelölheted, milyen mulasztást vagy szabálytalanságot látsz.
Itt viszont nem mindegy, hol tart a nyomozás. A felderítési szakaszban – tehát amíg nincs gyanúsított – az ügyészség főként a törvényességet felügyeli, panaszokat bírál el, de a nyomozás menetét nem ő irányítja. Ha már van gyanúsított, és az ügy a vizsgálati szakaszba jutott, az ügyészség irányítási joga jóval erősebb, ekkor már konkrét nyomozási cselekményeket is előírhat.
Tehát az ügyészség nem egy varázsgomb, amit megnyomsz, és másnap mindenki futni kezd. Viszont a rendőrség törvényességi ellenőrzésében nagyon is komoly szerepe van.
Ha nem konkrét büntetőeljárási határozattal van problémád, hanem például rendőrségi intézkedéssel, bánásmóddal vagy általános ügyintézési gyakorlattal, arra külön panaszlehetőségek is vannak. Fontos azonban, hogy egy ilyen általános panasz nem helyettesíti a büntetőeljárási törvény szerinti panaszt vagy kifogást.
Ezeket a beadványokat ma már elektronikusan is megteheted. A rendőrség saját Ügyintézési Portálján és e-Papíron is fogad beadványokat, az ügyészség pedig szintén biztosít elektronikus beadványtételi lehetőséget.
És mi van akkor, ha tanúként hallgatnak meg?
Ha idézést kapsz, főszabály szerint meg kell jelenned. Ez kötelezettség.
Viszont a megjelenési kötelezettség és a vallomástételi kötelezettség nem ugyanaz.
Vannak olyan törvényben meghatározott esetek, amikor a tanú megtagadhatja a vallomást vagy egy kérdés megválaszolását. Ilyen lehet például, ha a terhelt hozzátartozója, vagy ha válaszával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná. A kihallgatás előtt ezekről a jogokról tájékoztatni kell.
Fontos az is, hogy a tanúkihallgatásról jegyzőkönyv készül.
És ezt nem kell úgy aláírnod, hogy „biztos jó lesz, ők írták”.
A hitelesítés előtt jogod van megismerni, mi került bele. Ha a felvett szöveg nem azt adja vissza, amit közölni akartál, vagy szerinted fontos részlet maradt ki, kérheted a kijavítását vagy kiegészítését. Sőt, kérheted azt is, hogy vallomásod valamely fontos részét szó szerint vegyék jegyzőkönyvbe. Ha a hitelesítésben való közreműködést megtagadod, a megtagadás tényét és az általad közölt indokot rögzíteni kell. Utólag is kérhető kijavítás vagy kiegészítés, erre főszabály szerint nyolc nap áll rendelkezésre.
Tanúként ügyvéd is lehet melletted.
Nem úgy, mint egy gyanúsított védője. Nem válaszolhat helyetted, nem súghatja meg, mit mondj, és nem irányíthatja a kihallgatást.
Viszont felvilágosíthat a jogaidról, jelen lehet a kihallgatáson, utána megnézheti a jegyzőkönyvet és észrevételt tehet.
Ez nem varázspálca, de azért más helyzet úgy bemenni egy számodra idegen jogi közegbe, hogy melletted ül valaki, aki pontosan tudja, mit lehet és mit nem. Neked kell eldöntened, hogy önállóan is megbirkózol vele, vagy nem árt egy hozzáértő szem.
És ha már a rendőrségi, ügyészségi lehetőségeket is végigjártad?
Akkor sem feltétlenül veszett fejsze nyele az ügy.
Amennyiben úgy érzed, hogy egy nyomozó hatóság tevékenysége vagy mulasztása valamely alapvető jogodat sérti, vagy annak közvetlen veszélyével jár, az Alapvető Jogok Biztosához, vagyis az ombudsmanhoz is fordulhatsz.
Az ombudsman nem újabb fellebbviteli fórum, tehát nem fogja a rendőrség helyett eldönteni a büntetőügyet. Viszont a törvény kifejezetten lehetővé teszi számára a nyomozó hatóság tevékenységének vagy mulasztásának vizsgálatát. Iratokat és felvilágosítást kérhet, vizsgálatot folytathat, majd jelentést készíthet és intézkedést kezdeményezhet.
Ez már önmagában sem jelentéktelen. A hatóságnak ilyenkor számot kell adnia arról, mi történt az ügyben, mit tett és mit nem tett.
Van még egy ettől különálló lehetőség.
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala működteti a közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerét is.
Ezt akkor érdemes használni, ha az általad jelzett probléma rendezése nemcsak a saját érdeked, hanem egy közösség vagy akár az egész társadalom érdeke is. A közérdekű bejelentés tehát nem egyszerűen egy másik fellebbezési lehetőség a saját ügyedben.
A rendszerben meg kell adnod a nevedet és lakcímedet, de kérheted, hogy az eljáró szerv előtt az adataid ne váljanak ismertté. Az AJBH ilyenkor a bejelentést – anonimitási kérés esetén annak személyes adatok nélküli kivonatát – továbbítja a hatáskörrel rendelkező szervhez. Ha pedig később úgy látod, hogy a közérdekű bejelentést nem vizsgálták ki teljesen, megalapozatlannak nyilvánították, vagy nem értesz egyet a vizsgálat eredményével, annak megfelelő intézését maga az ombudsman is felülvizsgálhatja.
A lényeg tehát nem az, hogy minden problémára ugyanazt a panaszt kell beadni.
Hanem az, hogy nem kell automatikusan elfogadni azt sem, ha egy ügy elakad, egy döntést hibásnak tartasz, vagy úgy érzed, a hatóság nem megfelelően jár el.
Először azt kell tisztázni, hogy te milyen minőségben vagy az ügyben, mi történt pontosan, és arra milyen jogorvoslatot ad a törvény.
Utána már van mit, hol és hogyan intézni.
Fotó: Pixabay/geralt




