Tényleg lehet jósolni tenyérből? Mik ezek a vonalak?

Mai napig sokan hisznek a jósnőknek, azon belül pedig a tenyérjóslásban. S ha van aki hisz , nyilván olyanok is, akik segítenek a hiedelem fenntartásában. Ők a tenyérjósok, akikről sokan úgy tudják – e rejtelmes vonalak valódi szakértői. 

A tenyérjós szerint ott van a kezünkben a szívvonal, a fejvonal, az életvonal, és ezekből szinte minden kiolvasható a személyiségünktől kezdve egészen a jövőnkig. És persze múltunkba is beleláthatnak.

Bármilyen kellemetlen belegondolni, a  tenyérjóslásnak azonban nincs tudományos alapja. A vonalak hosszából, mélységéből vagy elágazásaiból  semmit nem lehet megtudni, legalábbis azt biztos nem, hogy kik vagyunk, mik leszünk, mi volt a múltunk. Mint ahogy azt sem: meddig élünk, milyen betegségeink lesznek, vagy rövidesen ránk talál-e a nagy szerelem.

A tenyerünk vonalai ettől még valóban árulkodnak rólunk – csak nem úgy, ahogy a tenyérjósok állítják. Bár jövőnket nem lehet kiolvasni belőlük, azt viszont megmutatják, hogyan fejlődött a kezünk már az anyaméhben, mindennapjainkban hogyan használjuk. Ráadásul bizonyos eltéréseknek akár orvosi jelentőségük is lehet.

Miért vannak vonalak a tenyerünkön?

A tenyér mélyebb vonásait tudományos néven tenyéri hajlítóbarázdáknak nevezik. Elsődleges feladatuk meglehetősen egyszerű: segítenek abban, hogy a tenyér bőre a kéz mozgatásakor megfelelően hajoljon. Másképp össze-vissza gyűrődne, így a már beállított barázdák mentén simán, gyűrődés nélkül mozgatható.

Már jeleztem, hogy a három legnagyobb tenyérbarázdát a jósok elnevezték. Akár hiszünk benne, akár nem – nagy eséllyel tudjuk a nevüket.

. A hüvelykujj párnás részét körülölelő vonal lett az életvonal, a tenyér közepén húzódó a fejvonal, a fölötte található pedig a szívvonal. Az anatómia természetesen más neveket használ: radiális hosszanti, proximális haránt- és disztális harántbarázdáról beszél.

Már születésünk előtt kialakulnak

A tenyér fő vonalai nem azért jönnek létre, mert gyermekkorunktól kezdve sokat használjuk a kezünket. Már jóval a születés előtt megjelennek. Gondold el, már a terhesség 6-10 hete közötti időszaktól kezdve ott vannak. És onnantól mélyülnek, egyre határozottabbá válnak. Ez  azt jelenti, hogy az újszülött már ugyanazokkal a redőkkel születik, ami később – természetesen méretesebb formában, 60 évesen is ott lesz a tenyerén.  Annyi különbséggel, hogy újabb apró, vagy kicsit nagyobb ráncok jelennek meg a környékén. A kétkezi munka, a sérülések, a bőr kiszáradása és a kollagén mennyiségének csökkenése is változtathat a tenyér felszínén.

Az életvonal azonban nem rövidül meg attól, hogy valakinek kevesebb ideje lenne hátra, és nem hosszabbodik meg azért, mert egészségesebben kezd élni.

Amikor két vonal eggyé válik

A legtöbb ember tenyerén két különálló harántbarázda fut keresztül. Előfordul azonban, hogy ezek egyetlen, erőteljes vonallá olvadnak össze. Ezt régebben majomredőnek nevezték, ma inkább az egyszeres harántirányú tenyérredő elnevezést használják.

Ez a forma teljesen egészséges embereknél is előfordulhat, önmagában tehát semmilyen betegséget nem bizonyít.

Viszont bizonyos genetikai eltérések, például Down-szindróma esetén gyakrabban figyelhető meg. Emiatt egy  orvos számára lehet egy a sok kísérő jel közül, de pusztán egy tenyérvonal alapján természetesen nem állítható fel diagnózis.

Az ujjlenyomat sem teljesen a géneken múlik

A tenyérvonalak mellett ott vannak az ujjaink és a tenyerünk felszínén futó finom bőrcsíkozás is. Ezek alkotják az ujjlenyomatot, amelynek három legismertebb alaptípusa az ív, a hurok és az örvény. Mindenki ismeri a sajátját, az enyém például hurok.

Az, hogy melyik típusból mennyi jelenik meg az ujjainkon, részben öröklött tulajdonság. Nem létezik azonban egyetlen „ujjlenyomatgén”. Több gén együttesen befolyásolja a bőr, az ujjak és az alattuk található szövetek fejlődését.

A gének tehát meghatározzák az alapokat, a finom részleteket azonban a méhen belüli fejlődés apró, részben véletlenszerű eltérései alakítják ki. Két ember ujjlenyomata így lehet hasonló, de teljesen egyforma – szinte biztos nem.

Ezeket az egyedi bőrredőket valamikor magzati életünk 3. hónapjában kapjuk, és a hatodik hónapra érik el végleges formájukat.

Még az egypetéjű ikrek ujjlenyomata sem azonos

Az egypetéjű ikrek DNS-e gyakorlatilag megegyezik, ujjlenyomatuk mégsem teljesen egyforma. Az alapmintázatuk lehet nagyon hasonló:  A legapróbb részletek azonban náluk is különböznek.

Ennek oka, hogy a két, egymás mellett fejlődő magzatot is néha különböző hatások érik. Ezért lehet változatosság a   bőr növekedésének ütemében, az ujjak helyzetében. E különbségek elegek ahhoz, hogy a vonalak más pontokon ágazódjanak el vagy érjenek véget.

Az ujjlenyomat tehát jó példa arra, hogy ugyanannak a genetikai tervrajznak is lehet két, egymáshoz nagyon hasonló, mégis különböző végeredménye.

Változhat az ujjlenyomatunk?

Az ujjlenyomat alapmintázata a kialakulása után egész életünkben megmarad. Ahogy növünk, a bőrlécek közötti távolság változhat, de az elrendeződésük nem rajzolódik át.

Egy felszínes horzsolás, vízhólyag vagy kisebb vágás után a bőr rendszerint úgy gyógyul meg, hogy az eredeti mintázat ismét láthatóvá válik. A mélyebb, a bőr alsóbb rétegeit is érintő sérülés azonban már heget hagyhat, amely tartósan megszakítja vagy eltorzítja az ujjlenyomat vonalait.

Így elmondhatjuk: tenyerünk tényleg mesél – csak nem a jövőről

A tenyérjós a vonalakból jellemet, szerelmet, betegséget és várható élettartamot próbál kiolvasni. A tudomány ennél jóval prózaibb, mégis érdekesebb, és biztosabb történetet talál bennük.

Őrzi a méhen belüli fejlődésünk nyomait, megmutatja, hogyan hajlik és dolgozik a kezünk, az ujjlenyomatunk pedig olyan egyedi részleteket hordoz, amelyek még az egypetéjű ikreket is megkülönböztetik egymástól.

Tehát valóban lehet olvasni bennük, csak nem a jövőnket láthatjuk, hanem a biológiánkat.

Fotó: Fortepan/Szentkuthy Ibolya

Megosztás
Sándor F.
Sándor F.