Mai napig sokan hisznek a jósnőknek, azon belül pedig a tenyérjóslásban. S ha van aki hisz , nyilván olyanok is, akik segítenek a hiedelem fenntartásában. Ők a tenyérjósok, akikről sokan úgy tudják – e rejtelmes vonalak valódi szakértői.
A tenyérjós szerint ott van a kezünkben a szívvonal, a fejvonal, az életvonal, és ezekből szinte minden kiolvasható a személyiségünktől kezdve egészen a jövőnkig. És persze múltunkba is beleláthatnak.
Bármilyen kellemetlen belegondolni, a tenyérjóslásnak azonban nincs tudományos alapja. A vonalak hosszából, mélységéből vagy elágazásaiból semmit nem lehet megtudni, legalábbis azt biztos nem, hogy kik vagyunk, mik leszünk, mi volt a múltunk. Mint ahogy azt sem: meddig élünk, milyen betegségeink lesznek, vagy rövidesen ránk talál-e a nagy szerelem.
A tenyerünk vonalai ettől még valóban árulkodnak rólunk – csak nem úgy, ahogy a tenyérjósok állítják. Bár jövőnket nem lehet kiolvasni belőlük, azt viszont megmutatják, hogyan fejlődött a kezünk már az anyaméhben, mindennapjainkban hogyan használjuk. Ráadásul bizonyos eltéréseknek akár orvosi jelentőségük is lehet.
Miért vannak vonalak a tenyerünkön?
A tenyér mélyebb vonásait tudományos néven tenyéri hajlítóbarázdáknak nevezik. Elsődleges feladatuk meglehetősen egyszerű: segítenek abban, hogy a tenyér bőre a kéz mozgatásakor megfelelően hajoljon. Másképp össze-vissza gyűrődne, így a már beállított barázdák mentén simán, gyűrődés nélkül mozgatható.
Már jeleztem, hogy a három legnagyobb tenyérbarázdát a jósok elnevezték. Akár hiszünk benne, akár nem – nagy eséllyel tudjuk a nevüket.
. A hüvelykujj párnás részét körülölelő vonal lett az életvonal, a tenyér közepén húzódó a fejvonal, a fölötte található pedig a szívvonal. Az anatómia természetesen más neveket használ: radiális hosszanti, proximális haránt- és disztális harántbarázdáról beszél.
Már születésünk előtt kialakulnak
A tenyér fő vonalai nem azért jönnek létre, mert gyermekkorunktól kezdve sokat használjuk a kezünket. Már jóval a születés előtt megjelennek. Gondold el, már a terhesség 6-10 hete közötti időszaktól kezdve ott vannak. És onnantól mélyülnek, egyre határozottabbá válnak. Ez azt jelenti, hogy az újszülött már ugyanazokkal a redőkkel születik, ami később – természetesen méretesebb formában, 60 évesen is ott lesz a tenyerén. Annyi különbséggel, hogy újabb apró, vagy kicsit nagyobb ráncok jelennek meg a környékén. A kétkezi munka, a sérülések, a bőr kiszáradása és a kollagén mennyiségének csökkenése is változtathat a tenyér felszínén.
Az életvonal azonban nem rövidül meg attól, hogy valakinek kevesebb ideje lenne hátra, és nem hosszabbodik meg azért, mert egészségesebben kezd élni.
Amikor két vonal eggyé válik
A legtöbb ember tenyerén két különálló harántbarázda fut keresztül. Előfordul azonban, hogy ezek egyetlen, erőteljes vonallá olvadnak össze. Ezt régebben majomredőnek nevezték, ma inkább az egyszeres harántirányú tenyérredő elnevezést használják.
Ez a forma teljesen egészséges embereknél is előfordulhat, önmagában tehát semmilyen betegséget nem bizonyít.
Viszont bizonyos genetikai eltérések, például Down-szindróma esetén gyakrabban figyelhető meg. Emiatt egy orvos számára lehet egy a sok kísérő jel közül, de pusztán egy tenyérvonal alapján természetesen nem állítható fel diagnózis.
Az ujjlenyomat sem teljesen a géneken múlik
A tenyérvonalak mellett ott vannak az ujjaink és a tenyerünk felszínén futó finom bőrcsíkozás is. Ezek alkotják az ujjlenyomatot, amelynek három legismertebb alaptípusa az ív, a hurok és az örvény. Mindenki ismeri a sajátját, az enyém például hurok.
Az, hogy melyik típusból mennyi jelenik meg az ujjainkon, részben öröklött tulajdonság. Nem létezik azonban egyetlen „ujjlenyomatgén”. Több gén együttesen befolyásolja a bőr, az ujjak és az alattuk található szövetek fejlődését.
A gének tehát meghatározzák az alapokat, a finom részleteket azonban a méhen belüli fejlődés apró, részben véletlenszerű eltérései alakítják ki. Két ember ujjlenyomata így lehet hasonló, de teljesen egyforma – szinte biztos nem.
Ezeket az egyedi bőrredőket valamikor magzati életünk 3. hónapjában kapjuk, és a hatodik hónapra érik el végleges formájukat.
Még az egypetéjű ikrek ujjlenyomata sem azonos
Az egypetéjű ikrek DNS-e gyakorlatilag megegyezik, ujjlenyomatuk mégsem teljesen egyforma. Az alapmintázatuk lehet nagyon hasonló: A legapróbb részletek azonban náluk is különböznek.
Ennek oka, hogy a két, egymás mellett fejlődő magzatot is néha különböző hatások érik. Ezért lehet változatosság a bőr növekedésének ütemében, az ujjak helyzetében. E különbségek elegek ahhoz, hogy a vonalak más pontokon ágazódjanak el vagy érjenek véget.
Az ujjlenyomat tehát jó példa arra, hogy ugyanannak a genetikai tervrajznak is lehet két, egymáshoz nagyon hasonló, mégis különböző végeredménye.
Változhat az ujjlenyomatunk?
Az ujjlenyomat alapmintázata a kialakulása után egész életünkben megmarad. Ahogy növünk, a bőrlécek közötti távolság változhat, de az elrendeződésük nem rajzolódik át.
Egy felszínes horzsolás, vízhólyag vagy kisebb vágás után a bőr rendszerint úgy gyógyul meg, hogy az eredeti mintázat ismét láthatóvá válik. A mélyebb, a bőr alsóbb rétegeit is érintő sérülés azonban már heget hagyhat, amely tartósan megszakítja vagy eltorzítja az ujjlenyomat vonalait.
Így elmondhatjuk: tenyerünk tényleg mesél – csak nem a jövőről
A tenyérjós a vonalakból jellemet, szerelmet, betegséget és várható élettartamot próbál kiolvasni. A tudomány ennél jóval prózaibb, mégis érdekesebb, és biztosabb történetet talál bennük.
Őrzi a méhen belüli fejlődésünk nyomait, megmutatja, hogyan hajlik és dolgozik a kezünk, az ujjlenyomatunk pedig olyan egyedi részleteket hordoz, amelyek még az egypetéjű ikreket is megkülönböztetik egymástól.
Tehát valóban lehet olvasni bennük, csak nem a jövőnket láthatjuk, hanem a biológiánkat.
Fotó: Fortepan/Szentkuthy Ibolya




