Esélyesen te is találkoztál már azzal a jelenséggel a közösségi médiában, hogy az üzenőfaladon megjelenik egy fantasztikus áron „csak most, és csak ott” kapható finomság. Olyasmi, amin tuti megakad a szemed.
Ilyen megosztással nagy eséllyel Facebook-oldalak vagy csoportok posztjai között találkozhatsz, de természetesen a TikTok sem marad le…
Nincs is ezzel baj, amíg ezek a bevásárlóoldalak ténylegesen valós dolgokat terítenek eléd. És nem reklámszinten – esetleg jelöletlenül –, hanem egyszerű ismertetőként.
Ilyenkor te dönthetsz kapásból: egyáltalán érdekel-e a téma, vagy sem.
Persze fából vaskarika, hisz ha nem reklámszinten tálalnák a hasonló posztokat, akkor a posztban nem a fantasztikus ár és nem a „csak most, és csak ott” lenne a lényeg.
A probléma abból adódik, hogy ezek az oldalak, csoportok egy idő után sokszor egy-egy (vagy akár több) konkrét üzlet marketingeszközévé válnak. Főleg ha bevetik a fogyasztóvédelem fekete listás trükkjét: a csalireklámot. Vagy a szerkesztői posztot – de ezzel majd más cikkben foglalkozunk.
Nézzük meg egy nagyon klasszikus, mindennapi példán keresztül, hogyan vezetnek meg minket másodpercek alatt, amikor a görgetés közben lankad a figyelmünk.
Képzeld el a következő szituációt a Facebook-faladon:
feltűnik egy poszt egy adott település bolti körképével.
A szöveg harsányan hirdeti, hogy a kilós cukorkák elképesztő akcióban, már 1000–1300 forint körüli áron kaphatók.
A poszt fő fotóján (amit mindenki lát, és ami megállítja az ujjadat a képernyőn) egy prémium minőségű, közkedvelt és drága édesség virít.
Az agyad azonnal összeköti a kettőt: „Az a szuper cukorka most csak egy ezres! Nagyon megéri, ez kihagyhatatlan…”
A poszt fő fotóján (amit mindenki lát, és ami megállítja az ujjadat a képernyőn) egy prémium minőségű, közkedvelt és drága édesség virít.
Az agyad azonnal összeköti a kettőt: „Az a szuper cukorka most csak egy ezres! Nagyon megéri, ez kihagyhatatlan…”
A valóság azonban – te még nem tudod – más szinten van.
Hogy milyen trükköket alkalmaznak?
A vizuális horgony: A fő képre a legvonzóbb, valójában 2700 forintos áron kapható prémium terméket teszik ki. Egy szimpla savanyú cukorral nem tudnák ugyanazt a hatást elérni. Bár olcsó, de nem elég csábító. Kell a kattintás, kell a lájk, az algoritmusnak kedvezni kell.
Rejtett igazság: A tényleges, valós árakat tartalmazó árcédulák csak a galéria sokadik fotóján szerepelnek.
A statisztikai csapda: A kereskedők és telemarketingesek pontosan tudják, hogy az olvasók és nézelődők elenyésző része lapozza végig a teljes galériát. Ők sem igazán tudatosan teszik. Ha meg is látják, annyit jegyeznek meg belőle: az nem érdekes, csak írások vannak rajta, nekem az kell, hogy mi kapható ebben a boltban. A többség fejében megmarad a „prémium termék + olcsó ár” hamis párosítása.
Miért működik ez a csapda?
Mert tiszta pszichológia.
A marketinges előre tudja, hogy mi fog történni.
Mire beérsz a boltba, a fejedben már megszületett a vásárlási döntés, és lefutott a jutalmazó hormonok játéka: megvetted lélekben az olcsó luxust. A finomságot. Már eltervezted, hogy hazaérve beülsz a fotelbe, magad mellé rakod a zacskót, és addig eszed, amíg azt nem érzed, hogy ennél egyszerűen nincsen jobb.
Így aztán, amikor a polc előtt állva szembesülsz a valódi árral, és rájössz, hogy a képen látott termék majdnem háromszor annyiba kerül, ritkán fordulsz vissza. Úgy vagy vele:
„Ha már eljöttem és itt vagyok, nem megyek haza üres kézzel.” Bedobod a kosárba a legdrágábbat is. Igaz, van egy kis keserű szájízed, de megjutalmazod magad akkor is.
Így aztán, amikor a polc előtt állva szembesülsz a valódi árral, és rájössz, hogy a képen látott termék majdnem háromszor annyiba kerül, ritkán fordulsz vissza. Úgy vagy vele:
„Ha már eljöttem és itt vagyok, nem megyek haza üres kézzel.” Bedobod a kosárba a legdrágábbat is. Igaz, van egy kis keserű szájízed, de megjutalmazod magad akkor is.
És ezzel a csalireklám elérte célját, lényegében nyilvánvaló volt, hogy a végkifejlet ez lesz.
És a legjobb – senki sem hibáztatja a reklám felrakóját. Hogy tehetné?
Közben változhatott az ár, te is figyelmetlen lehettél – és tényleg. Amikor hazaérsz, és megnézed megint a posztot, rájössz, hogy nem figyeltél eléggé. Szóval csak magadra vethetsz.
Közben változhatott az ár, te is figyelmetlen lehettél – és tényleg. Amikor hazaérsz, és megnézed megint a posztot, rájössz, hogy nem figyeltél eléggé. Szóval csak magadra vethetsz.
Tisztában vagy vele, hogy olyan csapdába estél, amit egyébként szigorúan tiltanak?
Az Európai Unió fogyasztóvédelmi fekete listáján nem véletlenül szerepel ez a gyakorlat. Ha egy oldal független információs blogként tálalja magát, a vásárló bizalma sokkal nagyobb.
Nem kapcsol be a védekező mechanizmusunk, mint egy hivatalos szórólap láttán.
Ha egy ilyen felület rendszeresen egy-egy konkrét vállalkozást futtat, ráadásul manipulatív vizuális trükkökkel, ott nem „segítségnyújtás”, hanem burkolt, tisztességtelen marketing zajlik.
Az Európai Unió fogyasztóvédelmi fekete listáján nem véletlenül szerepel ez a gyakorlat. Ha egy oldal független információs blogként tálalja magát, a vásárló bizalma sokkal nagyobb.
Nem kapcsol be a védekező mechanizmusunk, mint egy hivatalos szórólap láttán.
Ha egy ilyen felület rendszeresen egy-egy konkrét vállalkozást futtat, ráadásul manipulatív vizuális trükkökkel, ott nem „segítségnyújtás”, hanem burkolt, tisztességtelen marketing zajlik.
Nézzük meg, hogyan védekezhetsz ellene?
- Mindig lapozz a galéria végére: Ha egy poszt túl szép ajánlatot mutat, szánj rá 5 másodpercet, és nézd meg az összes fotót. Keresd a konkrét árcédulákat!
- Válaszd le a szöveget a képről: Tudatosítsd magadban, hogy a szövegben leírt legalacsonyabb ár szinte soha nem a főképen látható legszebb termékre vonatkozik.
- Kezeld fenntartással a „tippeket”: Ha egy lokális oldal gyanúsan gyakran és kizárólag pozitív kontextusban emleget bizonyos üzleteket, kezeld úgy a posztjait, mintha fizetett hirdetések lennének – még akkor is, ha hiányzik róluk a kötelező jelölés.
Ha nem vagy biztos magadban, írd be a problémádat a keresőbe, válaszd az AI-módot, és kérj tanácsot – jól gondolod-e –, vagy kérdezz meg egy hozzáértő embert.
Fotó: Pixabay/Kathay1973.
