A Direkt36 által ez év júniusában kiszivárogtatott ÁNTSZ vizsgálat jelentése szerint már 2015-ben sem feleltek meg a magyar kórházak az előírt feltételeknek.
Ez enyhe ellentétben áll azzal, amit Takács Péter volt egészségügyi államtitkár nyilatkozott az Index-nek:
„Jobb állapotban van a magyar egészségügy, mint amit a közbeszédben vagy a balliberális sajtóban megjelentek alapján feltételeznek róla. Ez a meggyőződésem, és ezt mutatják a tények is.”
A mondandó szép, a gond, hogy ez csak a látszat volt.
Hiszem pontosan tudták az ANTSZ vizsgálatból, hogy a kórházi betegellátás színvonala milyen szinten van.
Tudni kell, hogy van egy jogszabályi előírás, mely a kórházak minimum dolgozókra, és infrastruktúrára vonatkozó minimum ellátottságát rögzíti. Lényegében erről vizsgálódtak.
Az anyag, amit az ÁNTSZ jogutódja, az NNGYK bocsátott a Direkt36 rendelkezésére olyan hiányosságokat tárt fel, mint hogy
Egyetlen kórház sem volt Magyarországon, mely minden minimumfeltételt teljesített volna.
Ezen belül hiányosak voltak a közegészségügyi feltételek, probléma volt a használt textíliák minőségével, tisztaságával, az infrastruktúra több helyen elhanyagolt volt.
2015-ben egyik legnagyobb probléma az volt, hogy a szakterületek felénél krónikus emberhiány volt.
Az intézmények felénél még az alapvető tárgyi feltételek sem voltak maradéktalanul biztosítottak. Olyanokra gondolok itt, mint a közvetlen életmentésnél használt készülékek, vagy gyógyszerek is.
Egyes megyékben bizonyos szakterületeken egyetlen szakorvos sem volt.
Megesett, hogy intenzív osztályon ügyeleti időben nem volt folyamatosan az osztályon.
Ugyan a felmérés eljutott a kormányhoz, azok struccpolitikát folytattak.
A döntéshozók a minimumfeltételeket túlzónak találták, ezért nem érdekelte őket a felmérés eredménye.
Így aztán a végeredmény az lett, hogy a felmérést titkosították…
Bár, mint írtam túlzónak találták az előírásokat, a rendelkezést mégsem módosították.
Idővel a helyzet romlott, a 2020-as évek elején sok szakember mondott fel.
Érdekes elkalandozni a 2015-ös leírt adatok között.
A vizsgált osztályok közel ötödénél nem tartották be a közegészségügyi feltételeket.
Közel két tucat osztályon már akkor felújításra lett volna szükség penészes, koszos falak miatt, de ezeken az osztályokon gyógyszerhiánnyal is küszködtek.
Tárgyi feltételekkel is sok területen volt gond.
Ezen felül volt olyan szakorvosi terület, ahol 75-78 százalékos hiánnyal küszködtek. Országosan, minden szakterületet figyelembe véve 40 százalékos volt a hiány 2015-ben.
Szakdolgozóknál valamivel enyhébb volt a hiány, ám ott előfordult a csecsemő és gyermekszívsebészetnél, hogy egyszerűen nem volt megfelelő szakdolgozó.
Területi egyenlőtlenségek voltak – vannak is, és a hivatalos ágylétszám nem mindig fedte a valóságot.
Az említett minimumfeltételekkel a Tisza-kormány is foglalkozott, a szakdolgozói kamara 50 oldalas dokumentumot juttatott el hozzájuk, egyben megoldási javaslatokat is letettek az asztalra.
Véleményük szerint a személyi feltételek hiánya veszélyezteti a betegbiztonságot.
Hegedűs Zsolt a Tisza-kormány egészségügy minisztere közösségi oldalán jelezte: reális minimumfeltételek megalkotására van szükség, mert:
„A betegbiztonság ott kezdődik, hogy van elég, megfelelően képzett és megbecsült szakdolgozó a beteg mellett”
Persze, mint tudjuk – azért a kórházak anyagi ellátottsága sem szenvedhet hiányokat.
Nem az egészségügyön kell takarékoskodni.
Sajnos sokat rontott az egészségügy állapotán az, hogy a problémákat a múlt kormány elhallgatta. Hisz ha beszélünk valamiről, előbb-utóbb megoldást is találhatunk.
A bajok elhallgatása pedig csak elfedi a problémát.
A kommunikációban a „világszínvonalú” és „megújuló” hazai egészségügy képét fenntartották, miközben a belső ellenőrzés romokban heverő ellátást mutatott.
A tíz évig tartó elhallgatás megakadályozta, hogy valódi társadalmi vita és szakmai nyomás induljon a szektor radikális reformjáért.
Forrás: Direkt36/SzopkóZita
Fotó: Pixabay/Pixabay




