Sokan elmélkednek most ezen, miért épp szeptemberben kezdődik a tanév?
És nyilván olyanok is, akik arra gondolnak, hogy miért egyáltalán…? 🙂
De nézzünk komolyan a témakör mögé:
A tanévkezdés időpontjánál három szempontot érdemes figyelembe venni az északi féltekén.
Igen, ez már jelzi, hogy nem mindenütt ugyanakkor mennek a diákok hosszú pihenő után suliba.
A három szempont: történelmi, gazdasági és a mára mind fontosabb éghajlat.
Ugyan mára lényegében természetes, hogy ez az iskolakezdés időpontja, igazából ez egyáltalán nem volt evidens.
Az időpont kijelölése hagyományok, valamint gyakorlati okok miatt történt úgy, ahogy.
Utóbbi valójában a legnyomósabb a történetben. A múlt század elején, de főleg az 1800-as években még a legfőbb bevételi forrása a társadalomnak a földművelésből származott. És bizony a gyermekek is munkaerőnek számítottak kisiskolás kortól.
A tavasztól őszig tartó mezőgazdasági munkák idején minden dolgos kézre szükség volt a házaknál. Akár azért, mert a saját területükön ténykedtek, akár bérmunkában. Ettől az időszaktól függött a család későbbi megélhetése.
Hiába kellett volna iskolába járniuk ekkor, nagy részük nem ment volna, egyszerűen nem tehette volna meg.
Őszre – mely régen érezhetően korábban kezdődött, egyszerűen hűvösebbek voltak már a szeptemberi hónapok – a nagy mezőgazdasági munkák jelentős része befejeződött, ekkor már inkább a megszokott, állandó tevékenységeket kellett elvégezni a gazdaságban.
Bár azt is felvethetnénk, hogy a régi időkben még nem volt légkondi a nyári melegben, a fő ok igazából nem ez volt. A nyarak enyhébbek voltak, az ősz hűvösebb, más szelek jártak még akkor.
Országunkban a tanévkezdés időpontját először az 1777-es Ratio Educationis rendeletében határozták meg. Csakhogy akkor még nem szeptemberben, hanem november 1-jén kezdődött a tanév.
A falusi iskolákban ekkor még kifejezetten a nagy idénymunkákhoz alkalmazkodott az oktatás is, ott már kora tavasszal szünet lehetett, mely késő őszig tartott. Tehát kifejezetten a mezőgazdasági munkákhoz alkalmazkodtak. Más megélhetés nem nagyon volt, minden ettől függött.
Aztán jött 1868-ban a kötelező népoktatás, elvileg innentől minden gyermeknek iskolába kellett járnia, de ezt egy ideig nem mindenhol tartották be.
Maga a rendszeres, állandó szeptember eleji iskolakezdés az iparosodás előrehaladtával, a későbbi időszakban lett általános. Már nem számított egyedüli megélhetési forrásnak a mezőgazdaság.
Hogy az időjárásnak, éghajlatnak is van köze a kezdési időponthoz, arra jó példa, hogy nem egyszerre indul a világ országaiban az oktatás.
Jellemzően az északi féltekén szeptemberben vagy augusztus végén kezdődik a tanév, az USA-ban államonként változóan augusztusban vagy szeptember elején. Persze vannak kivételek, például Japánban tavasszal, áprilisban indul az oktatás, a cseresznyevirágzás környékén.
A déli féltekén viszont pont ellentétesen alakul a helyzet: a hosszú nyári szünet természetesen az ottani nyárra esik, ezért a tanév jellemzően január végén vagy februárban kezdődik.
Vagyis a szeptemberi tanévkezdés, amit mi teljesen természetesnek veszünk, valójában hosszú történelmi folyamat, gazdasági szükségszerűség és részben az éghajlathoz való alkalmazkodás eredménye.




