Nem is olyan régen még a balkezesség szégyennek, rossz szokásnak számított, és sok gyereket megpróbáltak átszoktatni a jobb kéz használatára. Ha te nem is vagy balkezes, biztos volt az osztályodban vagy ismerőseid között olyan, aki „balognak” számított.
Mindenki tudja, hogy az emberek nagy része nehezen fogadja el a másságot, mára – legalább ezen a téren – úgy néz ki, sikerült. Sőt, néha már valamennyire misztifikálják is a kérdést, elhitetve azt, hogy a balkezesek ügyesebbek, okosabbak, kreatívabbak a jobbkezeseknél.
De mitől lesz egyáltalán valaki balkezes?
Érdekes, hogy még az egypetéjű ikreknél is előfordulhat, hogy egyikük jobb-, a másikuk balkezes. Pedig genetikailag szinte egymás másolatai.
A helyzet az, hogy a kézpreferenciát nem egyetlen gén dönti el. A kutatások szerint a jobb- vagy balkezesség kialakulásában az öröklött tényezőknek nagyjából negyedrésznyi szerepük lehet, a többit más fejlődési hatások adják hozzá.
Ráadásul az oldalpreferencia már az anyaméhben megjelenik. Megfigyelték például, hogy egyes magzatok következetesen ugyanazt a kezüket használják gyakrabban, akár ugyanannak a hüvelykujjnak a szopását részesítik előnyben. Hogy végül melyik kéz lesz domináns, abban tehát a gének mellett a nagyon korai idegrendszeri fejlődésnek is szerepe van.
Át lehet szoktatni valakit?
A gyerekkori erőszakos, vagy akár kedveskedve irányított átszoktatás hozhat látványosnak tűnő eredményt. A gyermek megtanul jobb kézzel írni, azzal eszik, rajzol, végzi azokat a tevékenységeket, amelyekre megtanították.
Ettől azonban az eredeti kézpreferencia nem feltétlenül tűnik el.
Sok átszoktatott balkezes ösztönös helyzetben továbbra is a bal kezét használja, vagy bizonyos tevékenységeknél visszatér hozzá. Egyszerűen megtanult egy másik kézzel is ügyesen dolgozni.
Az átszoktatást ezért ma már nem tartják jó ötletnek. Semmi szükség nincs arra, hogy egy természetesen kialakult kézpreferenciát megpróbáljunk átformálni csak azért, mert a többség a másik kezét használja.
A balkezesek agya is más?
Valamennyire igen, de nem úgy, ahogy a hozzájuk kapcsolódó mítoszokból gondolnánk.
A jobbkezesek túlnyomó többségénél a beszédhez kapcsolódó agyi működések elsősorban a bal agyféltekéhez kötődnek. A balkezeseknél változatosabb a helyzet. Többségüknél ugyanúgy a bal félteke dominál, de náluk gyakrabban fordul elő, hogy a nyelvi működések jobban megoszlanak a két félteke között, vagy inkább a jobb féltekéhez kötődnek.
Emiatt régebben felmerült az is, hogy egy bal agyféltekét érő stroke után a balkezeseknek jobb esélyük lehet a beszéd megtartására vagy visszanyerésére. Ilyen különbség egyes embereknél valóban számíthat, de általánosan nem mondhatjuk, hogy egy balkezes védettebb lenne a stroke beszédet érintő következményeitől.
És a tükörírás?
Régen úgy gondolták, hogy a tükörírás képessége a rejtett balkezesség egyik biztos jele.
Nem az.
Balkezeseknél valamivel könnyebben előfordulhat tükörírás, és a bal kézzel jobbról balra történő írás mechanikailag természetesebb mozgásnak is érződhet. Ettől azonban egyáltalán nem csak balkezes ember képes tükörírásra.
Jobbkezesek között is vannak, akik különösebb erőlködés nélkül tudnak fordítva írni.
Gyermekkorban pedig kifejezetten gyakori, hogy egy-egy betűt vagy számot fordítva írnak le. Ennek önmagában semmi köze ahhoz, hogy később melyik kezük lesz domináns. Egyszerűen még nem rögzült teljesen, hogy az adott forma melyik irányban „helyes”.
Az sem igaz, hogy ha egy balkezes kezébe két ceruzát adunk, akkor automatikusan ugyanazt a szöveget írja le egyszerre, egymás tükörképeként. Vannak, akik képesek erre, de ez különleges mozgáskoordináció, nem a balkezesség kötelező tartozéka.
Tényleg kreatívabbak?
Izgalmas kérdés, hogy valóban tehetségesebbek-e a művészetek terén. Kreatívabbak-e?
Nagy eséllyel nem.
Nincs megbízható bizonyíték arra, hogy a balkezesek általában jobb művészek, kreatívabbak vagy okosabbak lennének.
Valószínűleg egyszerűen jobban felfigyelünk rájuk.
Ha egy híres festő, zenész, színész vagy tudós balkezes, rögtön érdekes adat lesz belőle: „Jé, ő is balkezes!” Azt viszont senki nem tartja említésre méltónak, hogy egy híres ember jobb kézzel ír.
Pedig a balkezesek nincsenek is annyira kevesen: nagyjából minden tizedik ember közéjük tartozik.
Matematikai teljesítménynél is születtek olyan kutatások, amelyek egyes feladatokban előnyt találtak náluk, más vizsgálatok viszont nem. Arra tehát nincs bizonyíték, hogy a balkezesség önmagában jobb matematikai képességet, fejlettebb térlátást vagy különleges problémamegoldó készséget jelentene.
Van viszont terület, ahol tényleg előny
Bizonyos sportágakban valóban jól jöhet a balkezesség.
Ilyen például a tenisz, a vívás vagy a boksz.
Nem azért, mert a balkezes sportoló gyorsabb, erősebb vagy ügyesebb lenne. Hanem egyszerűen azért, mert ritkább.
A jobbkezes versenyzők életük során sokkal többet gyakorolnak más jobbkezesek ellen, ezért egy balkezes ellenfél mozgása, támadási iránya szokatlanabb számukra. A balkezes viszont folyamatosan jobbkezesek ellen játszik, tehát neki semmi különleges nincs a helyzetben.
Vagyis a balkezesség nem szuperképesség, de nem is hiba.
Egyszerűen az emberi fejlődés egyik teljesen természetes változata.
És talán az a legérdekesebb benne, hogy miközben évszázadokon keresztül megpróbálták kijavítani, ma már inkább különleges képességeket szeretünk mögé képzelni.
Pedig lehet, hogy elég lenne egyszerűen elfogadni: van, aki jobb kézzel ügyesebb, van, aki ballal.
Fotó: Pixabay/athree23




