És ha veszel egy új ruhát tényleg érdemes kimosni? Szobában szárítani miért problémás?
A régi időben a kimosott ruhát az udvarra vitték – szinte időjárástól függetlenül – és ott volt addig, míg beszedhető nem lett.
Ez alól kivételt képezett az, amikor a padlás alkalmas volt teregetésre.
Ez a hely rosszabb időben is használható volt.
Hideg időben, ha esély volt rá hogy a ruhák megfagynak – ezt megakadályozandó – egy marék sót raktak az öblítővízbe.
Sajnos – főleg a lakótelepi lakásoknál – ez a módszer sokszor nem megoldható, bár az is igaz, hogy vannak olyan szerencsések, akiknek már szárítós mosógépük van.
A fürdőszoba kicsi, ráadásul a legpárásabb helyiség. Így aztán nem csoda, ha időbe telik, míg megszárad benne a mosott ruha.
A konyhában ételszagú lesz, a szobában pedig párásít. Furcsa, de a centrifugázott ruhák is
rengeteg vizet tartalmaznak. Egy kimosott adag akár 1,5-2 liternyit is. Nem kell hozzá nagy képzelőerő, hogy átlássuk – rendkívül nedvessé válhat tőle a levegő. És ha a levegő nedves, akkor a falak, bútorok, textíliák is átveszik a nedvességet.
Ez pedig kiváló táptalaja a penésznek.
Egy egészséges felnőtt megbirkózik ezzel a problémával, de huzamosabb ideig neki sem jó az ilyen környezet.
Ám egy beteg, legyengült, idős, vagy egy kisgyermek egyszerűen beteg lehet tőle.
Az ilyen lakásokban fellelhető penészgombák között van egy fajta, ami tüdőbetegséget okozhat. Ő az Aspergillus fumigatus.
Okozhat tüdőbetegséget, de gyenge immunrendszerű embereknél akár halálos is lehet a megbetegedés.
Ezért aztán óvatosságból – ha csak lehetséges – ne szárítsunk abban a környezetben semmit, ahol huzamosabb ideig tartózkodunk.
Vagy ha más megoldás nincs, legalább gyakran szellőztessünk.
Most pedig nézzünk utána annak a kérdésnek, hogy valóban fontos-e az új ruhákat átmosni.
Első hallásra fura a gondolat, hisz a ruhát még senki nem hordta, eredeti csomagolásból vesszük elő.
A ruhák elkészültük után – ahol a varrónők is dolgoznak velük – sokáig várakoznak a raktárban szállításra.
Ha a raktározási módszer nem megfelelő, akkor felületén gombák szaporodhatnak el.
Szerencsére mára ilyesmi ritkán fordul elő.
Viszont a ruhák anyagait általában többféle vegyszerrel kezelik. Annak érdekében, hogy tiszta maradjon. Ha szokásod nem kimosni az új ruhát és úgy hordani, akkor nyilván tapasztaltad, első mosás előtt valahogy tovább marad tiszta.
Ez nem képzelődés, valóban így van – a rajta lévő vegyi anyagoknak köszönhető…
Sajnos a vegyszer nevét egyhamar nem fogjuk megtudni, mert a gyártók nem kötelesek közölni.
A kezeléshez használt anyagok típusára nézve nincsenek különösebb előírások, és azok alkalmazását nem is ellenőrzi senki.
Van ahol formeldehidet vetnek be – gondolván – jobb félni, mint megijedni.
Azt mindenki tudja, hogy régen a formalint – szervek, szövetek tartósítására használták. Ha bementél a biológia szertárba, ott a nagy üvegtartályokban formalinban tartósított dolgok voltak. Tökéletes fertőtlenítőszer, ám egyben méreg is.
És persze ott vannak a ruhán alkalmazott festékanyagok, szintén nem mindig ellenőrzöttek.
Ezért jobb óvatosnak lenni, és a megvásárolt ruhát hazavitel után kimosni.
És ha már kimostuk – lehetőleg ne a szobában szárítsuk…
Fotó: Pixabay/SophiaMartin
