Azt tudod, hogy mi a Túró Rudi. Na de mi a Túró Tutu?

Arról már nagy eséllyel mindenki tud, hogy a Túró Rudi egy koppintott szovjet termék. Eredeti neve glazirovannij szürok. Egy krémes túró és zsír keverékével készült, csokoládéval bevont kerek édesség.

Története annyi, hogy néhány magyar szakember 1954-ben a Szovjetunióban tanulmányozta az ottani tejipari cégeket.
Ekkor találkoztak ezzel a különlegességgel, s jó érzékkel rátapintottak, hogy ez az ízvilág a magyaroknak is bejöhet. Ezért hazajőve elkezdtek kísérletezni a gyártásával.

Őshazája a Rudinak a Rottenbiller utca 31. sz. alatt, az Erzsébetvárosi Tejüzemben volt.

Hogy tökéletessé váljon a csokis finomság – kerek 12 évbe telt.
Eleinte még Túró rúd névre hallgatott, nem igazán vásárlásra ösztönző elnevezés.
Ennek „továbbfejlesztett” változata lett a Túró Rudi – ami már könnyen megjegyezhető, gördülékeny, és aranyosabb.

Eleinte még csak az írott sajtóban reklámozták. Részint még nem minden családnak volt tévéje (1968-at írunk), és a tv-reklámok még irdatlan sok pénzbe kerültek. A lakosság azonban akkoriban még nagy újságolvasó volt.

Javában a szocializmus időszakát tapostuk, meg kellett mutatni minden téren, hogy tisztességesebbek vagyunk a hanyatló nyugatnál. Nem csoda ha némelyek erős kritikát gyakoroltak a Rudi nevével kapcsolatban.
A Hírlapkiadó Vállalat reklámosztályának vezetője egyenesen kikelt az elnevezés ellenében, mert szerinte az teljességgel erkölcstelen volt.
Pedig hát – rossz az, aki rosszra gondol….
Az úriember nem csak kritizált, ötletelt is: Túró Tutu, Túró Titi is lehetett volna a termék – szerencsére ezeket nem fogadták el, így ez a közkedvelt finomság mégis csak Túró Rudi néven indult hódító útjára. De ha elfogadják, ma akár Túró Tutu-ként is kereshetnénk a boltban.

Az első darabok csomagolása  is már pöttyös volt, akkor még ezüst sztaniol papíron. Ez a piros pötty lett később a védjegye a eredeti terméknek. Még jó ideig kézzel csomagolták, mostani szemmel nézve kicsit ijesztő technológiával.

Még nem használtak adalékanyagokat, a tartósító módszereknek is híján voltak, így csak néhány nap volt az eltarthatósága.
A boltok hűtői sem úgy működtek, mint a mostaniak, ezért a terméknek néhány nap alatt lett egy kis erjedt túró íze.
Ez ugyan minőségi hibának számított, mára a törzsvásárlók pont ezt hiányolják a pöttyös Rudiból.
Eleinte még hurkatöltővel formálták meg a rudakat, méretre vágták, mérlegelték, majd csokoládé bevonatot kapott, és jött a kézi csomagolás…

Aztán 81-ben elérkezett a modernizálás, a tömeggyártás ideje, és onnantól az ország több területén kezdték el gyártani, akkor még szigorúan csak a pöttyöset.
Mára sok variációja van, de aki kóstolta az eredetit, annak mai napig a pöttyös az igazi. Akár töltött, akár töltetlen.
Fotó: Behir

Megosztás
Sándor F.
Sándor F.