Lélegeztetőgép beszerzés – Fidesz-közlemény

A Fidesz-frakció az MTI-hez eljuttatott közleményében arról írt, hogy a koronavírus-járvány idején a Fidesz–KDNP-kormány minden tőle telhetőt megtett azért, hogy az emberéletek védelmében ne legyen hiány semmilyen létfontosságú eszközből. Megfogalmazásuk szerint: „Az előző kormányok számára a magyar emberek élete volt a legfontosabb”

Véleményük szerint a hirtelen jött járvány idején nem lehetett előre tudni, milyen felszerelésből mennyire lesz szükség, ebből adódott a túlvásárlás.

Hallgattak a munkájukat segítő tudósokra, valamint az általuk felállított operatív törzsre, akik a lélegeztetőgépek számának radikális növelésében látták az esetleges megoldást. Ezért könnyített közbeszerzési szabályok mellett hajtották végre a beszerzéseket.

S mivel véleményük szerint „vérre menő” küzdelem folyt ezekért a gépekért, meggyőződésük, hogy felelős döntést hoztak akkor, amikor annyi gépet vásároltak, amennyire lehetőség adódott.

A Fidesz-frakció szerint nem lehetett kérdés, hogy kockáztassák-e, hogy nem lesz elegendő lélegeztetőgép. Ők ezt nem vállalták.

Ezt a közleményt azután adták ki, hogy Orbán Anita, a Tisza-kormány külügyminisztere bejelentette: a 2020 tavaszán lefolytatott Covid-beszerzések miatt feljelentést tett.

A külügyminiszter jelezte, hogy a feljelentés a mintegy 300 milliárd forint értékben lefolytatott, közbeszerzés alóli kivételként kezelt beszerzéseket érinti, mivel felmerült a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények gyanúja.

Véleménye szerint mennyiségi túlbeszerzés történt, és figyelmen kívül hagyták a használhatóságot is. Ezenkívül jelentős árkülönbözetet találtak a gyártói árakhoz képest.

A magyar egészségügy teljesítőképessége korlátozott volt: az azóta nyilvánosságra került adatok szerint egyszerre nagyjából 800–2000 beteg intenzív ellátása volt biztosítható. Egy invazív lélegeztetőgép működtetéséhez intenzív terápiás orvos, szakápoló, oxigénellátás és intenzív ágy is szükséges. Vagyis hiába áll rendelkezésre rengeteg gép, ha a használat személyi és egyéb feltételei hiányoznak.

Probléma az is, hogy a NAV rendelkezésére álló eredeti gyártói számlák lényegesen alacsonyabb értékről szóltak, mint amennyit a Külgazdasági és Külügyminisztérium a magyar viszonteladóknak fizetett.

Hat cég esetében ez a kimutatott különbözet megközelítőleg 13,5 milliárd forint.

Sajtóinformációk szerint a szállított gépek átlagára 17 millió forint volt, miközben ugyanezek a modellek a gyártóknál 1000–5000 dollár, vagyis akkori áron körülbelül 348 ezer–1,3 millió forint közötti összegért voltak elérhetők.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium 2020-ban mintegy 16 853 lélegeztetőgépet vásárolt, az országosan beszerzett készülékek száma pedig meghaladta a 19 ezret. A beszerzések értéke megközelítette a 300 milliárd forintot.

A gépekből több százat különböző külföldi országoknak adományoztak, mégis legalább 12 ezer áll jelenleg is raktárban. Csak a tárolásuk eddig több mint 2,3 milliárd forintba került.

A raktározott készülékek ráadásul nem egyformák. A korábban nyilvánosságra került adatok szerint invazív, intenzív osztályon is használható, illetve kisebb tudású, non-invazív légzéstámogató berendezések egyaránt vannak közöttük. Utóbbiak egy részénél korábban még azt is vizsgálták, használhatók vagy átalakíthatók-e alvási apnoéban szenvedők ellátására.

Hat év raktározás után azonban egy orvostechnikai berendezést nem lehet egyszerűen kicsomagolni és betegre kötni. Műszaki felülvizsgálatra, karbantartásra, az elöregedett vagy tönkrement alkatrészek cseréjére lehet szükség, és csak ezután derülhet ki, melyik készülék használható még biztonságosan.

Mai értékükről azért sokat elmond egy korábbi történet. Mintegy 749, eredetileg több mint tízmillió forintos darabáron beszerzett gépet végrehajtási árverésen próbáltak értékesíteni. A végén már darabonként 13 ezer forintért is elvihetők lettek volna – mégsem kellettek senkinek.

Fotó: Pixabay/Sasint

Megosztás
Sándor F.
Sándor F.